Dalszövegek
Egy életen át
Ha nem bírod már A gondod bezár Vagy eltévedtél Gyerünk ébredjél! Nem a kudarcért születtél Nehéz terhet cipeltél Mégis úgy hozta sorsod Hogy a jó csak úgy jön, ha hordod És el nem lép az ős ellentét Talán vár még szép
Minden nap újabb állomás Dönthetsz, kiszállsz, vagy folytatod Szerintem vívd még a harcod Amíg itt vagy
El kell hogy bírjuk terheink Vagy elvesznek szép perceink És mindig mennünk kell tovább Egy életen és sorson át
Áldott és vert És többet nyert A ráeszmélt lény Hol jár a fény Valami múlik magától Valami kínozva gátol Érzed, át kéne törni Vagy csak át kéne lépni
Mert nem bújhatsz el Nem futhatsz el A belsőd meglel
Harc nélkül nincsen győzelem De ne keresd ha békéd átölel Szerintem nézz mindig oda fel
Amíg itt vagy El kell hogy bírjuk terhünk Ha van még tervünk Akkor így kell tennünk
El kell hogy El kell hogy El kell hogy bírjuk még És így mindig És így mindig És így mindig bennünk ég Ami jó Ami jó
Én azt üvöltöm
Ránk szakad megin' a sok mocsok dolog Rengeteg szív a rossz ügyért dobog Látni sem bírom néha azt, hogy Mennyi szar van, de most kapaszkodj!
Mindig majdnem nyakig ért és így is marad talán Addig amíg nem jut át a világ saját falán Bennem ettől nem hal meg a szeretet, a remény Van még saját világomban fény
Mert a jót keresem, néha megkapom Boldogít az is, ha jónak adhatom Hallgatom, amit a szívem és eszem Súg nekem, nyitva néz körül szemem
Minden ami vagyok az nem gép S ez ne is legyen másképp Mert ha műanyag lennék Elvesznék...
Tudd meg, itt érző szív ver, a fontos a jó, a szeretet Nem akarok látszani, játszani másnak egy ócska szerepet Túl sok hazug dal van már, nem kell folytatás Én azt üvöltöm neked, amit a lelkemből a dallam kiás
Rengeteg a bóvli, műanyag szemét Átverik a trendi ostobák fejét Zsarnokok nyernek egyre több teret, Népbutítóké túl sok főszerep
Bassza meg a hatalom, nem hajtok neki fejet Inkább egy rögösebb útra váltok megint jegyet Megteszem, míg tehetem, míg nem túl nagy a kár Ésszel élnem nekem is muszáj
Itt vagyok és remélem érted, amit neked Mondok ezzel, amit én is élvezek Többet ennél csak annak adhatok önmagamból, akihez közel vagyok
Tudd meg hogy én Azt üvöltöm neked, amit szívem akar
Lásd (Amit Neked szántak)!
Nehéz ismét belátnom Hanyatlik szép világom Divattá vált a vakság Újra, pedig ész kell manapság Hazugsággal irányít Hatalmat így szilárdít Magának most a rendszer Hiába küzdesz, úgyis nyer egyszer
Mert egymagadban kevés vagy Összefogni nem hagy A félelem, kényelem vágy De mégsem változol tehát...
Lásd azt, amit neked szántak (És) tedd azt, amit tőled várnak! De én nem leszek szabad szolga A testem megtöröd, a lelkemet Soha
Nem az vagy, amit vettél Csak egy rabszolga lettél Akit börtönbe zárnak És cserébe hasznukra várnak Nem is számít a részvét Csak az, hogy győzz; A részét Mutattam csak a vésznek Oly kevés szerep jut az észnek
Annyi minden veszett el (Mert) sötét még az ember Ha rájön, újabb hatalmak Szakítják szerteszét. De csak...
Lásd azt, amit neked szántak (És) tedd azt, amit tőled várnak! De én nem leszek szabad szolga A testem megtöröd, a lelkemet Soha
A mi forradalmunk
Köszöntünk téged a klubban! A szabad elmék között vagy Talán a cél felé útban Az is fontos, hogy nyomot hagyj És jobbra fordítsd amit tudsz Erőszak nélküli harccal Ha még több a fényünk te sem buksz A sárba arccal
Most ez a mi harcunk A mi forradalmunk Meg kell, hogy mentsük a jövőt Mert csak is mi formáljuk Ha sosem hagyjuk Hogy eltaposson egy erő
Megkopott szép mesék könyve A történelem nekik ennyi Hiába hullt vére, könnye Oly sokaknak, hogyha veszni Hagyjuk amit nekünk adtak Lehet, hogy fényből fakadtunk De könnyen sötétben ragadhat Aki nem érti meg a harcunk
Fáj látni mennyit tehetnénk Ha a rossz dumát meg nem ennénk Struccpolitikus zombi elmék De az ő nevük is csak termék
Refrén:
Most ez a mi harcunk A mi forradalmunk Meg kell, hogy mentsük a jövőt Mert csak is mi formáljuk Ha sosem hagyjuk Hogy eltaposson egy erő
Mit teszel, Mit teszel?Mondd el!Mit teszel, Mit teszel?Na Mondd el! Mit teszel, Mit teszel?Na Mondd el!Mit teszel, Mit teszel? Mit teszel, Mit teszel?Na Mondd el!Mit teszel?
Refrén:
Most ez a mi harcunk A mi forradalmunk Meg kell, hogy mentsük a jövőt Mert csak is mi formáljuk Ha sosem hagyjuk Hogy eltaposson egy erő
|