Adolf Hitler

A huszadik század történelmére egyik legnagyobb hatást gyakorolt személyiség.

1889. április 20-án született az Inn melletti Braunauban Apja Alois Schicklgruber általános iskola elvégzése után cipésznek tanul, majd mivel ezzel nem elégszik meg önerőből tanulva 18 évesen a Császári és Királyi Pénzügyőrségnél dolgozik hivatalnokként. 34 éves korában már az átlagosnál magasabb pozíciót tölt ott be (10. rangosztály). 39 éves korában veszi fel a Hitler nevet (félt, hogy törvénytelen gyerekként akadályoztatva lenne a hivatali előmenetele (apja neve ismeretlen)). Első kapcsolataiból származó gyermekei meghalnak. Anyja Klara Pölzl, Alois Hitler unokahúga, aki 24 évvel fiatalabb férjénél (a katolikus egyház engedélyezte a házasságot). A Mein Kampfban írtakkal ellentétben nem éltek szegényes körülmények között (216 Korona fizetés - polgári iskola igazgatójának a jövedelmével mérhető) Kezdetben Fischlheimben jár iskolába, majd a lambachi Benedek-rend kolostorban tanul; nagyon jól (csupa 1-es).

1900-ban testvére Edmund meghal, ezután ő az egyetlen fiúgyermek. Linzben az állami reáliskolában folytatja tanulmányait, ahol leromlik a tanulmányi eredménye; az 1. osztályt megismétli, csak történelemből és földrajzból jeleskedik. Az apa szigora csak tovább rontja eredményét. Tanárai szerint azokból a tárgyakból, ahol szorgalomra is szükség lenne a tehetség mellett, minimális eredményt ér el. 1903-ban apja szívinfarktusban meghal. Ez számára felszabadulást jelentett az apai szigor alól. Hitler el akarja hagyni a reáliskolát, és bevallja anyjának, hogy művészi pályára készül. Anyja meggyőzi, hogy oda is szükséges az iskolai záróvizsga. A negyedik osztályba lépés feltételeként az iskolaváltást tűzték ki neki tanárai ebben az évben, ezért átiratkozott Linzbe.

1905-ben elégséges bizonyítványt szerez, de az anyjának tett továbbtanulási ígérete alól egy légcsőhurut felmenti. A háziorvosuk környezetváltozást javasol, így Spital-ba költöznek rokonaikhoz. Visszaköltözésükkor anyjának a tüdőbajost játssza, és nem jár iskolába, de megígéri, hogy a bécsi Képzőművészeti Akadémiára fog jelentkezni. Az anyja enged. A következő linzi években mihaszna életet él, óriási előkelő ruhatárat készíttet magának, rendszeresen kávéházakba jár, a Múzeumi Egyesület, a Népművelő Egyesület tagja lesz. Ekkor ismerkedik meg August Kubizekkel nagy csodálójával, és hű barátjával. Neki adja elő grandiózus terveit. Linz számára városrendezési és építészeti terveket készít, múzeumokkal, színházakkal, palotákkal (ezek a tervek rengeteget jelentenek neki, még Berlin ostromakor is foglalkozik ezekkel). Barátjának egy reneszánsz ház tervét ajándékozza, valamint egy új Duna hidat is tervez, melyet 35 évvel később meg is építtet. A linzi operában ekkor rendszeresen, kihagyás nélkül hallgatja a Wagner előadásokat. 1906-ban anyja Bécsbe küldi egy újabb felvételi próbálkozásra, de ő a kapott pénzből megszáll egy szállodában, és a Ringstrasse architektúráját tanulmányozza, a múzeumokat járja, és majdnem minden este megnéz egy Wagner operát. A felvételit a következő évre halasztja, és visszatér Linzbe. Anyja közben megbetegedett, és már nincs ereje a hóbortos fiával vitatkozni. Hitler elhatározza, hogy zeneszerző lesz, de egyszercsak meggondolja magát, amikor barátja konkrét érvekkel megbírálta komponált operáját. Anyját közben Hitler tudta nélkül megoperálták, egy rosszindulatú daganattal. Mivel érezte, hogy már nincs neki sok hátra, eljátszotta a gyógyuló beteget fiának, és Hitlert újabb felvételire küldte Bécsbe 1907-ben A felvételi értékelése szerint: nem kielégítők a próbarajzok, túl kevés a portré. Hitler korabeli portréi a szakértők szerint biztosan megfeleltek volna a felvételi bizottságnak, ha bemutatta volna őket A Hitler által festett képek nagyon hasonlítottak Franz von Alt enyhén impresszionista, realista képeihez. Hitler kitűnően ábrázolta az épületsorokat, és tájakat, de az igen ritkán előforduló élőlények nem tűntek valódinak(a fák például gipsztárgy benyomását keltették). Az Akadémia rektorával ezután beszélgetést folytat, aki kiemelkedően tehetségesnek találja, és javasolja, hogy jelentkezzen az építészeti karra. Ott azonban csak érettségi bizonyítvánnyal vették volna föl. Mivel festőművészi kudarcát nem meri anyjának bevallani, Bécsben marad, amíg a háziorvosuk megírja, hogy anyja halálos rákbeteg.

1907 Novemberében visszatér Linzbe. Anyja december 21-én meghal. (Dr. Bloch a háziorvosuk Hitler rendkívüli rendeletének köszönhetően sértetlen maradt és 1939-ben az USA-ba emigrált). Ezután visszamegy Bécsbe. Ebben az időben teszi magáévá az antiszemita Tagblatt szemléletét (minden könyv ami 1900 után jelent meg az dekadens, szemérmetlen, és mocskos). 1908-ban barátját behívják alapkiképzésre, de mikor az visszatér közösen bérelt lakásukba, Hitler bármi hátrahagyása nélkül eltűnt.(talán nem akarta bevallani újabb akadémiai kudarcát Hitler ebben az időben veti bele magát az antiszemita tanokba, ezután nem rajzol és nem fest.

1909 nyarán elfogy öröksége, és már csak az árvasági nyugdíjat kapja, ezért egyre olcsóbb lakásokba költözik, keveset jár operába. Mivel behívót kap, egyszerűbbnek látja, ha újra költözik. Később már csak ágyat bérel esténként egy-egy munkásszálláson, ahol egyszer mindenét ellopják. Hitler a munkásszállásokon ismerkedik össze Hanisch-csal, akivel együtt akvarellképeket adtak el bútorokhoz, képeslapnak, ezen kívül néha reklámplakátokat is festett. Barátjától gyorsan megválik, mivel nem bír rendszeresen festeni, és amint barátja elmegy a szállásról, ő azonnal politizálni kezd a többi ottlakóval.
1911-ben kikönyörgi öröksége fönnmaradt (zárolt) részét, és ezzel már takarékosan bánik, sőt gyarapítja a festéssel szerzett pénzével.1913 Münchenbe költözik. Itt megél a festésből, és bár a katonaságtól menekülő múltja megkísérti, és megpróbálják megint besorozni, alkalmatlannak nyilvánítják.

1914. augusztus 1-én azonban önként jelentkezik a bajor ezredbe, ahonnan majd gázmérgezés miatt szerelik le 1918-ban, a háború után határozza el, hogy politikus lesz.
1919-ben parancsba kapja felettesétől, hogy járjon el az DAP (Német Munkáspárt) gyűléseire, és számoljon be azokról. A tanácsköztársaság kikiáltásakor Münchenben van, de nem tesz semmit. Májusban egy szabadcsapat letartóztatja, és beléptetik az USPD-be (Független Német Szocialista Párt) Miután szabadonengedik beválasztják a vizsgálóbizottságukba. Elöljárói ezután kommunistaellenes szemináriumokra küldik, majd a lechfeldi táborba küldik, ahol a csapatoknak antimarxista és antiszemita tanfolyamokat tartott. Már itt kitűnt szónoki képességével, de abból nem tudott megélni, ezért írással próbálkozott, ami kevésbé ment neki.
A Reichswehr hírszerző osztályához kerül, ahol összebarátkozik Ernst Röhm századossal, akkori felettesével.
1919. szeptember 12-én egy a zsidó kezekben lévő kölcsöntőkéről szóló előadáson vita bontakozik ki Bajorország esetleges elszakadásáról, amibe ő is belekapcsolódik. Néhány nap múlva meghívást kap a DAP ülésére, ahova felettese engedélyével elmegy. A pártnak 54 tagja volt, Hitler lett az 55-ik az 555-ös számú tagsági igazolvánnyal. Azonnal beválasztják 7. bizottsági tagnak és megbízzák a propagandaügyek intézésével.

1920. április 1-én Hitler kilép a hadseregből, és minden idejét a politikának szenteli. Az NSDAP-nál ingyen szónokol, más pártoknál azonban pénzt kér mindezért.
Ebben az időben ismerkedik össze Rudolf Hess-szel az NSDAP-nál. A Kapp puccs idején Berlinbe repül, hogy kapcsolatot teremtsen a kormánnyal, de mivel eltévednek a ködös éjszakában, csak késve érnek oda, mikor már lemondott a Kapp-kormány. Az út azonban nem hiábavaló, megismerkedik Erich von Luddendorf volt vezérkari főnökkel 1921. november 16-án 11 hónapnyi előkészítés után adományokból megvásárolja a Völkischer Beobachtert, valamint annak a kiadóját, és a párt szolgálatába állítja az ő ellenőrzése alatt.
1921-ben Hitler és a párt többi vezetői között kiéleződtek az ellentétek. Most, hogy a párt kezdett tömegpárttá fejlődni, a vezetők egyesülni akartak több párttal, Hitler azonban ezt elfogadhatatlannak találta, ugyanis ő csak a hozzájuk történő csatlakozást fogadta el. Hitler egyre több hatalmat követelt magának a pártban, amit ő tett naggyá, de ellenségei csak a Müncheni vezetőséget akarták a kezébe adni. Ekkor, hogy ellenségeit meggondolatlan lépésre késztesse Berlinbe utazott hat hétre, és folyamatosan tartotta a kapcsolatot leghűségesebb emberein keresztül (Dietrich Eckart, Hermann Esser, Max Amann), akik mindenről beszámoltak neki. Drexler, a párt vezetője ekkor, ahogy Hitler tervezte tárgyalásokba kezdett az ő értesítése nélkül a többi párttal. Ekkor Hitler felháborodottan tért vissza a pártirodába, mire a párt felszólította, hogy tájékoztassa őket tényleges anyagi helyzetéről (autó). Hitler ekkor bejelenti kilépését a pártból, ami teljesen váratlanul éri őket. Hitler három nap múlva egy ultimátumot fogalmazott meg, ami szerint csak akkor lép vissza a pártba, ha a választmány azonnal lemond, és neki adják az első elnöki helyet, diktátori hatalmat, továbbá az NSDAP-é marad a vezető szerep, és a többi párt csak csatlakozhat hozzá. A párt másnap elfogadta az ultimátumot.

1921. július 29-én, egy rendkívüli pártgyűlésen Hitlert megválasztják első elnöknek 1 ellenszavazattal, és a kért módosításokat eszközlik, végül megszünteti az őt ellenőrző választmányt.
1921 végén egy verekedő csoport élén (Weber Friedrich b., Hess) sikerült szétkergetniük a Szeparatista Bajor Szövetség gyűlését, és vezérüket, Otto Ballerstedtet saját kezűleg összeverni. Ezért három hónapi börtönre ítélik, amiből egyet tölt le Stadelheimben.
1922 novemberében Hermann Göring végighallgatja Hitler egyik beszédét, és másnap fölajánlja neki szolgálatait. Göringék villája lett a nemzetiszocialista párt vezető rétegének a találkozóhelye (Eckart, Esser, Hanfstaengl (sajtóf.), Hess).

1923 szeptemberében bevezetik Németországban a szükségállapotot, de Bajorország ellenáll, és nem teljesíti Berlin parancsait. A vezérkari főnök kezébe helyezik a hatalmat. Minden határt lezáratnak, és az egyik tábornok megpróbálja bezáratni a Völkischer Beobachter szerkesztőségét, de parancsát nem teljesítik. Hitler javasolja a vezetőségnek, hogy vonuljanak be Berlinbe. Azok figyelmeztetik, hogy ha puccsot szervez, akkor azt le fogják verni. Hitler számára azonban nincs visszaút, mert ha nem tenné, akkor elvesztené híveit. November 10-re kiadja a parancsot a Müncheni bevonulásra. November 8-án azonban Kahr vezérkari főnök az új Bajor kormányról tartott beszédet a Bürgerbräukellerben. Ő kihirdette a nemzeti forradalmat és a vezetőség is aláírt egy hűségnyilatkozatot, amit aztán nem tartottak be, így a puccsot leverték. Hitlert letartóztatták, a sérült Göring külföldre menekült, 16 nemzetiszocialistát lelőttek.

1924 Februárjában tárgyalták a Müncheni népbíróságon a puccsot. Luddendorffot felmentették, Röhmöt 1 évre ítélték 100 Márka büntetéssel, amit azonnali hatállyal felfüggesztettek, Hitlert 5 évre és 200 Márka büntetésre ítélték, de kilátásba helyezték hat hónappal későbbre a szabadlábrahelyezését. Csak Hesst, és Hitleri rohamcsapat 40 tagját ítélték gyakorlatilag börtönre, Göring amnesztiát kapott, viszont az NSDAP-t, és a Völkischer Beobachtert betiltották. Hitler a börtönben delegációkat fogadhatott, konferenciákat rendezhetett, hirdetményeket bocsáthatott ki. Kint a politikai élet azonban teljesen összezavarodott irányítása nélkül, és ezért visszavonult a politikai élettől. Ekkor,1924 júliusában kezd bele könyvének, a Mein Kampfnak az írásába, amit politikai önéletrajznak szánt (csak 1930-tól lesz sikeres).

1924 december 20-án Hitler kiszabadult. Ekkor „békét köt" a Bajor kormánnyal, és biztosítja őket politikai együttműködéséről. Mivel ezt bizonyította is a kormány melletti politizálásával, hatálytalanítják az NSDAP és a VB. betiltását.
1925-ben Hitler létrehozza a Stosstrupp Adolf Hitler nevű gárdát, amelyet később Göring javaslatára Schutzstaffel-lé nevez át.
1925. február 26-án újjáalakítják a pártot a HBKellerben. Az eddig ellenségeskedő párttagok Egységben Hitlerért felkiáltással távoznak. Ettől a naptól Führer a neve.
1926. február 14-én ötórás beszédet tart a pártvezetőknek, akik mind megadják magukat Hitler politikájának (ekkor győzi meg Goebbelst, akit még ebben az évben Berlin körzetvezetőjévé nevez ki). Goebbels Észak-Németországban jelenteti meg az Angriff c. újságot, amivel hatalmas mértékben csökkentette a kommunista hívek számát.
1931 októberében létrehozza a Harzburgi frontot, a vezető militaristák, és a párt szövetségét. Hitlert ezekben az években gyakran látják unokahúgával, 1931-ben azonban találkozik Eva Braunnal, ami miatt Geli Rabal öngyilkos lesz. 1932-ben Eva Braun is megkísérli az öngyilkosságot, mert Hitler hanyagolja, de nem sikerül (azt viszont eléri, hogy Hitler már barátnőjének tekinti).

1932-ben Hitler indul a birodalmi elnöki választásokon. Ekkor szerzi meg a német állampolgárságot, mivel eddig nem volt meg neki, az osztrákról pedig lemondott.
I. forduló: Hindenburg: 49% Hitler: 30% Thälmann: 13%
II. forduló: Hindenburg: 53% Hitler: 37%(13 400 000 szavazat
1932. július 31-én az NSDAP a legerősebb frakció lesz a Reichstagban. Hitler megszegi választási ígéretét, miszerint a Papen-kormányt támogatná. A párt és az SA a csőd felé halad hatalmas adósságokkal, és tagok is kezdenek a kommunistákkal szimpatizálni (H. az örök ellenzéki) November 6-án, az újabb választásokon visszaesés mutatkozik, és a kassza sem áll jobban, egy újabb választást már nem bírnának ki. Hitler ezért szövetkezik Franz von Papennal (Hindenburg rá hallgat), Schleicher tábornok ellen. Négy héttel ezután Hindenburg Hitlert Kancellárrá nevezi ki. Ennek örömére Goebbels 6 óra alatt egy hatalmas SA felvonulást rendez a Führer tiszteltére.

1933. március 24-én az SPD kivételével minden párt 4 évre diktátori hatalommal ruházta fel. Még ebben az évben betiltotta a pártokat, és feloszlatta a parlamenteket.
1934 Röhm javaslata: SA+SS+WehrMacht - ő védelmi miniszter
1934. június 30-án az SA-t félreállítja Ernst Röhmmel együtt, egy állítólagos puccskísérlet miatt. - Göring lesz az SA vezetője.
1934. augusztus 2-án Hindenburg meghal, és ő veszi át a posztját.
1935. május 10-én, amikor Eva Braun egy másik hölgy miatt újabb öngyilkossági kísérletet követ el, dönt Hitler végleg mellette. Amikor Morell Hitler háziorvosa lett, eleinte diétával és gyógyteákkal próbált segíteni Hitler gyógypanaszain, ám amikor ezek hatástalanok maradtak, Eukodalt irt föl paciensének (ami nagyon hasonlít a morfiumra), ennek következtében Hitler közérzete javult, panaszai megszűntek. Hitler a 30-as évek végén olvasott egy új csodagyógyszerről, a Pervitinről (élénkitő drog). Hitler, orvosa tiltakozása ellenére bevesz egy Pervitin tablettát, és a hatás nem marad el.

1940 Hitler ötlete: Maginot-vonal megkerülése
1940. május Dunkerque-i megállás
1940. július-október Angliai csata
1941-től a hadsereg főparancsnoka. - Barbarossa-terv - He-280
Hitler a droghoz 1942 elejére már annyira hozzászokott, hogy intravénásan vitamultin injekció formájában kellet neki beadni minden reggel. De emellet a vezér 5-10 élénkítő tablettát is bevett. A drogfüggőség számos apró jelét a környezete is nyilvánvalóan észlelte. Hitler hajnalban csak erős nyugtatókkal tudott elaludni, álmából viszont csak az élénkítőszerek hozták vissza.
1942 okt-nov El-Alemein - Kurszk-totális háború
1942 nov-43. jan. Sztálingrád - Paulus
1942 vége óta maga Hitler is tisztában van vele, hogy valójában a háborút elvesztette, erről magabiztos kijelentése ellenére reszketése árulkodik, amit Dr. Theo Morell feljegyzéseiben háborús neurózisnak nevez. (háborús remegés) Ez az ösztönök egyfajta vészreakciója a háborús streszhelyzetekre. A megfigyelt katonáknál (ahogy 1923 után Hitlernél is), ugyanis idővel megszűnt a remegés, amikor kikerültek a streszhelyzetből, amelyek viszont a hadihelyzet romlásával visszatértek.
1944-re rászokik a kokainra is. Ekkora már jellemző már a beteges gyanakvás, szélsőséges hangulatok, dühkitörések, depresszió, állandó ingerültség, realitásokat nélkülöző gondolkodásmód, végtagok remegése. Amennyiben Hitler nem kapta meg napi adagját, elvonási tünetek jelentkeztek rajta.
1944. dec. Ardennek
1945. április 30-án öngyilkos lesz.