Rammstein

A Rammstein német zenekar, ami a hard rockot és az ipari metált ötvözi az elektronikus zenével. Tagja az úgynevezett Neue Deutsche Harte irányzatnak olyan német együttesekkel, mint az Oomph! vagy a Die Krupps. Néhány kritikus szerint a műfaj "Tanz-Metall" (tánc-metál). Zenéjüket kizárólag németül játsszák. 1994-ben alakultak, eddig világszerte több, mint 14 millió CD-t adtak el. Kiadójuk az Universal Music Group.

Bár dalszövegeiket kizárólag németül írják, Európa nem német anyanyelvű területein is hatalmas sikereket értek el, csakúgy, mint az USA-ban, Kanadában, Latin-Amerikában, Japánban, Indiában, Izraelben és Ausztráliában. A Reise, Reise albummal (2004) ők lettek a nemzetközileg legsikeresebb német együttes, akik anyanyelvükön játsszanak. Számos kislemezük volt helyezett top 10-ben Európában.

Nevüket közvetve a nyugat-német város, Ramstein-Miesenbach szolgáltatta, ahol 1988-ban egy légibemutató katasztrófába fulladt. A banda Rammstein című száma a tragédiára való megemlékezés, ami a Ramstein Air Base-en történt. A bemutatón 3 sugárhajtású gép az olasz légierőtől összeütközött 1988. augusztus 28-án az Államok légitámaszpontján. Körülbelül 40 néző halt meg percekkel a baleset után, és több százan megsérültek. Az elkövetkezendő hónapokban a halottak száma 69-re nőtt. A plusz "M" betűt a média tette hozzá, hogy megkülönböztessék a bandát a várostól. A német rammen ige magyarul azt jelenti, hogy "döngölni/cölöpözni"".

Az 110393 Rammstein nevű kisbolygót a zenekar tiszteletére nevezték el így.

Mind Németországból származnak. Riedel, Schneider és Kruspe voltak eredetileg az alapítók. Először amerikai zenét akartak írni egy nyugat-berlini együttessel, az Orgasm Death Gimmickkel (1993-ban Kruspe kezdeményezésére alakult). Erről így nyilatkozik Kruspe: "Rájöttem, hogy igen fontos a zeneszerzés, és hogy a zene jól működjön a nyelvvel, amit én régen nem tettem. Visszajöttem [Németországba] és azt gondoltam Elkezdtem dolgozni egy Rammstein nevű projekten, hogy megpróbáljak német zenét szerezni." Énekesnek Till Lindemannt kérte föl, aki régebben olimpiai úszó volt, és a First Arsch-ban dobolt. Ők négyen jelentkeztek egy versenyre, ami új együtteseknek volt meghirdetve, és nyertek. Ezzel fölhívták magukra Paul Landers figyelmét, aki azelőtt is ismerte őket, és úgy döntött, hogy ő is beszáll. Christian Lorenz csatlakozott utoljára; a Feeling B-ben játszott Landers-szel, és kezdetben nem akart részt venni a projektben, de végül meggyőzték. Első albumuk 1995-ben jelent meg. Kétszer jelölték őket Grammy-díjra 1998-ban a Du hastért, 2005-ben pedig a Mein Teilért.

Bár a Rammsteint ipari metálként általánosítják, különböző ehhez kapcsolódó stílust hidal át, beleértve a keményebb rockot, elektronikus zenét, heavy metalt és a gothic rockot, mivel billentyűket is használnak gitárral, kórussal és zongorával. Egy szlovén neoklasszikus ipari zenekar, a Laibach erősen inspirálta őket, csakúgy, mint a DAF (Deutsch-Amerikanische Freundscaft), Oomph! és Ministry. Egyes számok, mint például a Bestrafe mich, Ohne dich, Te quiero puta! és Du riechst so gut megnehezíti a besorolást.

A Rammstein stílusa megosztja a kritikusokat, egyesek emlékezetes kritikákat írtak. Jam Showbiz (2001. április) úgy jellemezte a Muttert, mint "zene, ami megszállta Lengyelországot". Az új-zélandi Shoutland Times (1999. december 17.) azt írta, hogy Till Lindemann dörgő, szubszonikus hangjától a parasztok a szénapajtáikba menekülnek, és magukra zárják az ajtókat. A New York Times (2005. január 9.) azt írta, hogy "Mr. Lindemann olyan brutális férfiassággal fújta ki a levegőt, hogy az abban lévő erőszaktól úgy tűnt, mintha elérne a tömegig, onnan kiszakít egy rajongót, és letépi a fejét." Más kritikusok sokkal pozitívabban írnak. Stephen Thomas Erlewine az All Music Guide-tól azt írta, hogy "az ipari zaj kemény metált játszó gitárokkal és opera-vokállal fűszerezve megdöbbentően erőteljes"". Egy interjújában a Kerrang! nevű rock magazinban Till Lindemann a következőképp fogalmazott: "Mi csak a határokat feszegetjük. Arról nem mi tehetünk, ha ez nem tetszik az embereknek."

Annak ellenére, hogy a Rammstein igyekszik brutális képet festeni magáról, sok számukban felfedezhető bizonyos fajta humor. A Zwitter például egy bizarr dal az önimádatról és biszexualitásról egy hermafrodita szemével:

Wenn die anderen Mädchen suchten (Amikor a többiek lányokat kerestek)
Konnt ich mich schon selbst befruchten (Én már meg tudtam termékenyíteni magam)

Hasonlóan az Amerika című számban is van humor. Néhány dalban felfedezhető a versekre-főleg német népmesékre-való utalás: A Dalai Lama a híres Goethe-ballada, A villikirály (Der Erlkönig) adaptációja. A Hilf mir-t Hoffmann egyik meséje inspirálta, a Spieluhrban énekelt "Hoppe, Hoppe, Reiter!" (Hopp, hopp, lovas!) sor pedig szintén egy német népmesére utal. A Rosenrot a Grimm-testvérek egyik meséjén alapul

A Rammstein hatalmas hírnevet (és ismerettséget ) szerzett élő showjairól, mivel sok pirotechnikai eszközt használnak, amitől végül a rajongók kitalálták a mottót, miszerint "A többi együttes játszik, Rammstein éget!" (a Manowar csípősen visszavág a Kings of Metal számukban: "A többi együttes játszik, Manowar öl!"). A tűz olyan intenzív, hogy nem egyszer embereket kellett kivinni a koncertről a tűz miatt, és az állványzat is vörösen izzott, miután többször tűzgolyók találták el. A következő lista az olyan kellékeket és pirotechnikai eszközöket tartalmazza, amiket a koncerteken használnak:

• A tagok szájhoz erősíthető lángszórókat használnak, amik például a Feuer frei! című szám alatt láthatóak
• Till Lindemann egész számokat énekel végig úgy, hogy közben ég (Rammstein), jelenleg két karhoz erősített lángszóróval énekli ezt a számot
• Till Lindemann egy telefonba beszél, ami végül felrobban, és konfetti hullik ki belőle (Du hast szám alatt, de csak a Mutter és Sehnsucht turnéi alatt)
• Christian "Flake" Lorenz Till Lindemann rabszolgájaként van jelen a színpadon a Bück dich szám alatt
• Robbanó dobok, mikrofonok, csizmák
• Till Lindemann egy hatalmas revolvert vesz elő nadrágjából – ami felrobban, szikrákat szór (Das alte Leid)
• Rakétákat lőnek ki, amik a közönség feje fölött lévő kábeleken futnak végig
• Szikrákat szóró íjak, dobverők, csizmák és fegyverek
• Christian „Flake” Lorenz a Nine Inch Nails és The Who stílusában töri össze a billentyűket
• Mikrofonok, gitárok és billentyűk égnek
• A tagok egy gumicsónakban ülve szörföznek a tömeg felett
• Az Amerika szám alatt Christian „Flake” Lorenz egy Segway HT-t vezet
• Till Lindemann olyan cipőben hajt végre gimnasztikai mutatványokat, ami szikrákat szór (Weißes Fleisch eleje)
• Christian „Flake” Lorenz egy hatalmas üstben ül, amit Till Lindemann egy lángszóróval fúj, amikor Lorenz lebukik. A folytatásban Lindemann végigüldözi Lorenzt a színpadon egy olyan mikrofonnal, aminek a végére egy kés van erősítve (Mein Teil)

A Rammstein koncertjei, egyre alaposabbak lettek, miután több mint tíz éve csak arra korlátozódott, hogy kerozinnal körbelocsolták a színpadot, és azt meggyújtották. 1996. szeptember 27-én pár égő dekoráció a közönségre esett az Arena in Berlinben tartott koncerten, így azóta a banda szakképzett pirotechnikusokat alkalmaz. Lindemann maga is egy szakképzett pirotechnikus, akit egész számokra nyel el a lángtenger. Már különböző égési sérülései voltak a fülén, kezén, és a haját is megégette. Mivel a show tartalmaz ál-baleseteket is, konkrétan nem lehet meghatározni, mikor égeti meg magát igazából Lindemann. Christoph Schneider erről így nyilatkozott: "Till mindig megégeti magát, de szereti a fájdalmat." A viseletük szintén furcsa. A Reise, Reise turné alatt tiroli nadrágot, fűzőt, és meghatározhatatlan katonai egyenruhát viseltek acélsisakkal, a Mutter turné alatt pedig végig az album illusztrációjának megfelelően pelenkát hordtak, és egy hatalmas méhből ereszkedtek a színpadra. Kruspe szerint a színpadi szereplés teljesen szándékos (Schneider szerint a Rammstein mottója: "Tedd a saját dolgod. És túlozd el!"). A cél az, hogy felkeltsék az emberek figyelmét, úgy, hogy az élvezetes is legyen. "Meg kell érteni, hogy az emberek 99 százaléka nem érti a dalszövegeket, szóval valami olyannal kell előállni, ami megtartja a showban a drámaiságot. Valamit tennünk kell. Szeretünk előadni; szeretünk játszani a tűzzel. Van humorérzékünk. Nevetünk rajta; élvezzük… de nem vagyunk a Spinal Tap. Komolyan vesszük a zenét és a dalszövegeket. Ez a humor, színház, és a mi kelet-német kultúránk kombinációja."

Göteborgban (Svédország) a Metaltown Fesztiválon 2005. július 30-án Till megsérült, mert Flake véletlenül nekivezette a Segway-t.

A New York Times jellemzése, mint „a brutálisan intenzív rock erőteljes fajtája”, ami „a szélvihar erősségű zenét és a lenyűgöző színházi hatást kombinálja” ellenére a Rammstein vonzza a vitákat. Nem titkolják, hogy ez számukra negatív lenne-e, bár időnként erkölcstelenség miatt is kapnak kritikákat. Színpadi viselkedésük miatt egy éjszakát börtönben kellett tölteniük, mivel egy műpéniszt használtak,ami vizet lövellt ki egy worcesteri (Massachusetts) koncerten. Németországban fasizmussal vádolják őket, mivel a koncertjeik és a videóik képi világa sötét és néha katonai utalások is vannak bennük. Az egyik ilyen videó például a Stripped videója, mivel ez részleteket tartalmaz Leni Riefenstahl Olympia című filmjéből. Debütáló lemezük, a Herzeleid, Németországban 1995-ben jelent meg, eredetileg olyan borítóval, amin a tagok meztelen felsőtesttel voltak láthatóak. A kritikusok szerint úgy próbáltak több lemezt eladni, mint a „Master Race kirakatbabái”. A Rammstein erőteljesen tagadta ezeket a vádakat, és úgy nyilatkoztak, hogy semmilyen formában nem akarnak a politikához, vagy bármilyen fennhatósághoz szólni. "Flake" úgy kommentálta, hogy az csak egy fotó, és nem kéne ennél többet látni benne. A Herzeleidot néhány országban (például Amerikában) megváltoztatott borítóval adták ki, ezen a tagok arcképei vannak. A Links 2-3-4 című szám visszavágás volt a vádakra. Kruspe szerint ez azt jelenti ". Egyszerű. Ha politikai kategóriába kell minket sorolni, a bal oldalon állunk, ezért írtuk ezt a számot." Másrészről viszont ez egy utalás is a katonai menetelés ütemére, mivel "Links 2-3-4" hallható, amikor a katonák a menetelést gyakorolják a német hadseregben, ahol a "links" (magyarul "bal") szó a bal lábra utal. "Flake" egy on-line beszélgetésben azt fejtette ki, hogy a számot a miatt formálták ilyenre, hogy bemutassák, tudnak ők durva, "ördögi", katonás hangzású dalokat is írni, de semmi köze a nácizmushoz.