Jelentős személyek

RAEDER, Erich (1876-1960)

 Német tengernagy. A német haditengerészet újjászervezője, 1935-től 1943-ig főparancsnoka. Nagyszabású hajóépítési programba kezdett, melynek alapja csatahajók gyártása volt. A háború során arra törekedett, hogy Nagy-Britannia utánpótlási vonalait (elsősorban tengeralattjáró-támadásokkal) megbénítsa. A sorozatos kudarcok után 1943 elején Hitler nyugdíjaztatta, utóda Dönitz lett. A nürnbergi per során életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 1955-ben szabadlábra helyezték.

Wilhelm Keitel (1882-1946)

 Német tábornagy. 1938-tól 1945-ig a német véderő-főparancsnokság (OKW) főnöke. Hitler utasításait mindig, minden körülmények között végrehajtotta, ezért kapta a Lakaitel (lakai=lakáj) gúnynevet. Ő írta alá a német kapitulációs okmányt 1945. május 8-án. A nürnbergi per során háborús bűnök miatt halálra ítélték. 1946. október 16-án kivégezték.

Heinrich Himmler(1900-1945) Német SS-vezető. 1923-ban csatlakozott a nácikhoz. 1929-ben megszervezi Hitler testőrségét, az SS-t, melynek vezetője (Reichsführer-SS) volt 1945-ig.1934 júniusában a Röhm által vezetett SA félreállítása után, (hosszú kések éjszakája), az SS vált a nácik meghatározó rendőri erejévé. 1936-tól Himmler az egységesített politikai rendőrség vezetője. A zsidógyűlöletéről hírhedt Himmler irányításával építették ki a koncetrációs és haláltáborok hálózatát. 1943-44-ben belügyminiszter. 1945 májusában a britek fogságába kerülve öngyilkos lett.

HESS, Rudolf Walter Richard (1894-1987)

Német politikus. 1920-tól Hitler személyi titkára. Az 1923-as sikertelen puccskísérlet után Hitler a börtönben neki mondta tollba a Mein Kampf-ot. 1934-től a Führer helyettese, birodalmi miniszter. 1941-ben Skóciába repült, hogy egy különbéke lehetőségéről tárgyaljon, de letartóztatták. 1946-ban a nürnbergi per során háborús bőnösként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1987-ben a Spandauban lévő börtön egyedüli lakójaként öngyilkosságot követett el.

GOEBBELS, Joseph Paul (1897-1945)

Német politikus. Újságíróból küzdötte fel magát a náci vezetők közé.Rheydtben született. A berlini a bonni és a heidelbergi egyetemekre járt. 1922-ban csatlakozott a náci párthoz. 1925-ben találkozott a párt vezetőjével Adolf Hitlerrel. 1926-tól a berlini körzet vezetője a náci pártban (Gauleiter). 1928-ban a náci pártban a propagandával foglalkozó szerv vezetőjévé léptették elő, valamint ebben az évben választották képviselővé a német parlamentbe a Reichstagba. Az ő nevéhez fűződik a zsidók és a többi nem árja faj, mint például a szlávok gyűlöletének nagy mértékű terjesztése. Minden eszközt bevetett a náci ideológia népszerűsítése érdekében. Ellenőrzése alatt tartotta a sajtót, a rádiót, a színházakat és a filmgyártást 1933-ban, amikor Hitler átvette a hatalmat propagandaminiszterké nevezték ki. Leghatásosabb beszédét 1943.II.18-án a berlini sportcsarnokba tartotta, amelyben a német népet a legnagyobb áldozatokra szólította fel, óvta hallgatóit a bolsevizmustól, amely veszélyt jelent a nyugati kultúrára. 10 kérdést tett fel a hallgatóknak, amelyekre a hallgatóság igennel felelt. A negyedik kérdés így hangzott: "Akarjátok-e a totális háborút. A hallgatóság erre a kérdésre is igenlő választ adott. Goebels később így jegyzi meg naplójában: "Ha azt kértem volna, hogy ugorjanak le a Columbusz ház harmadik emeletéről, akkor ezt is megtették volna" A végsőkig kitartott Hitler mellett, akinek halálát követően, miután hat gyermeküket megmérgezték, feleségével együtt öngyilkosságot követtek el. 1942 és 1943 között Goebbels részletes, több kötetre rúgó naplót vezetett, mely érdekes betekintést nyújt a náci elit életébe, amelyet 1948-ban publikáltak Angliában.

DÖNITZ, Karl (1891-1980)

Német tengernagy.  1935-ben ő kezdte el a német tengeralattjáró-flotta újjászervezését, melynek során kidolgozta az ún. farkasfalka-stratégiát. 1943. januárjában Raeder utóda, a haditengerészet főparancsnoka. 1943.V.24 -én a mind több és súlyosabb veszteségek után Dönitz jelentette be a német tengeralattjáró háború végét, amelyben mintegy 2000 tengerész esett el. Hitler sokáig ellenezte ezt a lépést, de az egyre növő vesztességek őt is rádöbbentették, hogy ebben a fegyvernemben elveszítették a háborút. A német tengeralattjárók lemerülve csak kilenccsomó sebességgel haladhattak, mivel oxigénhiánymiatt nem üzemeltethették diesel -motorjaikat, és minden 24 órában a tengeralattjárónak fel kellett jönnie a felszínre. Az ellenség rendelkezett radarral, amely segítségével meg tudták határozni a tengeralattjárók helyzetét és amikor ezek a felszínre jöttek (általában éjszaka) erős fényszórókkal felszerelt repülők támadtak rájuk. 1945. április 29-én politikai végrendeletében Hitler őt jelölte ki utódául. Május 1-én Hitler halála utána egy nappal átvette a kormány vezetését. Dönitz ügyvezető kormányt alakított, amely csak papíron létezett. Legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy Németország elkerülhetetlen fegyverletételét halogassa annak érdekében, hogy keletről a szovjet Vörös Hadsereg területéről nyugatra menekülhessenek a németek. Ezért keleten ellenállást nyugaton pedig mielőbbi fegyverletételt szorgalmazott. Dönitz azt hitte, hogy Eisenhower tábornokot megnyerheti egy ilyen megoldás számára, noha köztudott volt, hogy a szövetségesek csak a német csapatok egyidejű fegyverletételét fogadhatják el. A fegyverletételt Jodl vezérezredes írta alá Dönitz megbízásából 1945.V.7-én.Május 23-án letartóztatták. A nürnbergi perben tízévi börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban szabadult.

BRAUN, Eva (1912-1945)

A polgári családban született Eva Braun 17 évesen lett Heinrich Hoffman, a későbbi "udvari fényképész" mindenese. Itt ismerkedett meg a nálánál 24 évvel idősebb Adolf Hitlerrel, akinek a szeretője lett. Kapcsolatuk története még most is tartalmaz "fehér foltokat"; tény, hogy Eva többször is öngyilkosságot kísérelt meg szerelmi bánatában. A Führer utasítására viszonylag keveset mutatkozott a nyilvánosság előtt, a háborús idők nagy részét Berchtesgadenben töltötte. A vég közeledtével elmenekülhetett volna, de ő Hitlert - és a halált - válsztotta. 1945. április 28-án este hozzáment szerelméhez, két nappal később pedig már mindketten halottak voltak. A történészek álláspontja nem egységes, az öngyilkosság mellett egyesek azt valószínűsítik, hogy maga a Führer végzett feleségével. Hugh Thomas meg ennél is merészebb elméletet közöl könyvében